Zára segélykiáltása

1091-et írunk. Meghalt Dmitar Zvonimir Zára (Zadar) akkori uralkodója. A megüresedő trónszékkel rendelkező Zára mind a dalmát főurak, mind Velence célpontjává vált. Ekkor Zvonimir özvegye öccsétől, Szent Lászlótól kért segítséget.

A magyarok a honfoglalás idején eljutottak már az Adriai térségbe, sőt egészen az Atlanti óceánig is ellovagoltak, de végül a történelmi Magyarország területét választották új hazájuknak.

Szent László sikerrel bevette Zárát. Az újonnan megszerzett területet Magyarországhoz csatolta és unokaöccsét, Álmos herceget állította a Dalmát térség élére. László ugyan még elfoglalt egy-egy dalmát települést, de az Adria meghódítása mégsem az Õ nevéhez fűződik.
 

Könyves Kálmán színre lép

Szent László halála után (1095) Könyves Kálmán vitte tovább az Árpádházi-királyok vérvonalát.

Könyves Kálmánról, többnyire annyit tanítottak az iskolában, hogy púpos és satnya volt, ezért sokat olvasott. Így kapta a "könyves" jelzőt. Ebből az igazság annyi, hogy elődje - Szent László - egyenes ágú leszármazottja (unokaöccse) Álmos volt. Amikor László meghalt mégis Kálmán lett a király. Az egyház nem nézte jó szemmel ezt a kis "véringadozást", ezért ragasztották Kálmánra ezeket a nem túl előkelő jelzőket. Könyves Kálmán valóban sokat olvasott és műveltnek számított, de ezen kívül sok említésre méltó cselekedete is volt.

Egy átlagos magyar turista nem nagyon csodálkozik azon, hogy Könyves Kálmán is előszeretettel látogatta az Adriát. Azonban Kálmánunk nem strandolni járt a Zadar-térségébe, hanem tovább szerette volna növelni a Magyar Korona birtokait.  

Zadar Könyves Kálmán idejében

1102-ben kihalt a horvát uralkodóház és megkezdődött a trónutódlási harc a horvát nemesek és az Árpádházi-királyi família színeiben induló Kálmán között. A hatalmi harcokból Könyves Kálmán került ki győztesen és Tengerfehérvárot (Biogradban) tovább növelte királyi titulusainak számát, és horvát királlyá koronáztatta magát.
 

Horvátország a Magyar Korona része lett

Annak, hogy éppen Tengerfehérvárot koronáztatta királlyá magát Könyves Kálmán, politikai üzenete volt. Ezzel ugyanis azt üzente a Velencei Birodalomnak és a többi független dalmát városállamnak, hogy a Magyar Korona egész Dalmáciára igényt tart. Trau (Trogir), Splato (Split) és a környező szigetek önként hódoltak be Kálmánnak.

Könyves Kálmánnak köszönhetően 1102-től 1918-ig - az első Világháború végéig - reáluniót alkotott Magyarország és Horvátország. Ez azt jelentette, hogy Magyarország és Horvátország a Magyar Királyság részét képezte, viszont a horvátok saját törvényeik szerint élhettek, szabadon gyakorolhatták vallásukat és saját "alkirályt" választhattak. Adózniuk nem kellett a megtermelt javak után, csupán a hajószállítmányok után járó vám kétharmada illette meg a Magyar Koronát. Horvátország sosem alkotta Magyarország szerves részét, csupán egy nagy autonómiával rendelkező társország volt.
 

Ami Kálmánról fennmaradt

A Horvátországinfó kutatómunkába kezdett Könyves Kálmán élettörténetével kapcsolatban. Sajnos a mai történem könyvek nem nagyon térnek ki e kiváló királyunk eredményeire. Még festmények szobrok sem maradtak fent Kálmánról. A Magyar Nemzeti Múzeum képtárát is megkerestük, de hiába, Könyves Kálmánról csak egy-egy kódex-iniciálé egy szobor maradt fent.
 

Adriahódító királyunk szobra a Hősök terén

Ha a budapesti Hősök terén járunk, keressük meg Könyves Kálmán királyunk szobrát. A fent olvasottak tükrében gondolkozzunk el azon, hogy mekkora területet hódított meg, és így neki köszönhetjük, hogy mi is az Adriát szerető, az Adriához kötődő népnek tarthatjuk magunkat.